A Börzsöny

A Börzsöny egy vulkanikus eredetű középhegység, az egykori kráterének pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m).
A Börzsönyben több mint 330 forrás található, a változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A táj nagy része védett terület. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

Börzsönyi tájkép

A Börzsöny alapját egy a miocén korban működő, 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja. Nagyrészt vulkáni kőzetek alkotják, csupán a hegység peremén és a déli oldal medencéiben találhatók a felszínen üledékes kőzetek. Egykori formája mára jelentősen lekopott, köszönhetően az egykor a területen uralkodó szubtrópusi éghajlatnak.

A Magas-Börzsöny a hegység központi része. Észak-dél irányú gerincén találhatók a legmagasabb csúcsok: a Csóványos (938 m), Magosfa (916 m), Nagy-Hideghegy (865 m), és Nagy-Inóc (813 m). Az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett.
Az Észak-Börzsöny a hegység északi területe, a Kemence-patak határolja el a Magas-Börzsönytől. Keletkezése nem annyira egyértelmű, mint a Magas-Börzsöny esetében, eltérő felépítésű hegycsoportok alkotják. 2 fő részre osztható, melyeket egy völgy határol el egymástól. Az északi részt nagyrészt üledékes kőzetek alkotják, melyek még a vulkáni tevékenység előtt keletkeztek. A völgytől délre lávakőzetek a meghatározó építő anyagok.
A Nyugat-Börzsönyt lepusztult réteg- és kürtővulkánok alkotják. Csúcsai legtöbbször 600 méter alattiak.
A Déli-Börzsöny a Börzsöny Dunával határos területe, üledékes kőzetek alkotják.

A Börzsöny nagy részét bükkösök borítják, de találkozhatunk magas kőrissel, hegyi szillel és juharokkal is. Aljnövényzetében számos értékes faj pl.: kankalin, holdviola, farkasboroszlán bújik meg. Nógrádi várA hegyi réteken a virágokat fűfélék váltják fel, így a verescsenkesz, perje, aranyzab az uralkodó fajok. A térség állatvilága is felbecsülhetetlen érték természetvédelmileg, a vadászható nagyvadfajok közül megtalálható a gímszarvas, a vaddisznó, az őz és a telepített muflon is, de találkozhatunk fácánnal, rókával, mezei nyúllal, görénnyel, borzzal, menyéttel és vidrával is. A Börzsöny madarakban is bővelkedik, ragadózói közé tartozik a parlagi sas, a kerecsen sólyom, a héja, karvaly, legismertebb énekesmadarai a fülemüle, a rigó és a pacsirta. Az itt élő állatfajok jelentős többsége védett, pl.: a foltos szalamandra.

Az emberek már évezredekkel ezelőtt letelepedtek a hegységben, a jelenlétüket a mai napig több emlék őrzi, ugyanis számos vár található a környéken, mint pl.: Drégelyvár, Hont vára, Ipolydamásdi vár, Nógrádi vár és még sorolhatnánk. A Szobon található Börzsönyi Múzeum további érdekességekkel szolgál a régészet, a néprajz és a természettudomány terén: a folyamatosan bővülő gyűjtemény több mint 24 ezer tárgyat ölel fel. Az újkőkortól a török időkig nyerhetünk bepillantást Szob és a környező falvak történetében az 1960-ban megnyílt állandó kiállítás régészeti részén belül. A kis hegyi falvak, így Nagybörzsöny szintén bővelkedik a látnivalókban. Itt található a XII. században épült Szent István templom, melyet az egyik legszebb Árpád-kori falusi templomként tartanak számonSzent István-templom, valamint az 1700-as években épült bányász templom. Ugyancsak érdemes felkeresni a XIX. századi vízimalmot, amelynek lapátjait a Börzsöny patak vize forgat, és ahol a malomipar történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Továbbá látogatásunkat színesítheti a Zebegényben található Trianoni emlékmű és a Szőnyi István Emlékmúzeum is. Nem hagyható ki Márianosztra sem a helyi nevezetességek sorából, ahol a híres Magyarok Nagyasszonya búcsújáróhely július és december első hétvégéjén, valamint szeptember elején várja a zarándokokat.

A hegy több irányból megközelíthető: Verőcéről két irányból, délről és nyugatról is megközelíthetjük a kedvelt túraútvonalakat. Kismarosról erdei vasúttal kapaszkodhatunk fel Királyrétre, nyugati irányból pedig a Verőce-Magyarkúton áthaladó balassagyarmati vonattal érdemes elmenni Diósjenőig, innen néhány óra alatt fel lehet érni a csóványosi csúcsra. A területen több kulcsos- illetve turistaház is található (néhol étkezési lehetőség is van). A Nagyhideghegyen sípálya is található, Magyarországon itt marad meg legtovább a hó a Bükkben található Bánkút után.

Legújabb börzsönyi szállásaink

 

 

 

Moson Patak Vendégház
Nagymaros



 

Kemencés Vendégház
Drégelypalánk



 

Gubovics Vendégház
Nagybörzsöny



 

Hont Vendégház
Hont